A munkavállalók körében a munka-magánélet egyensúlya mára az egyik legfontosabb szemponttá vált az álláskeresésben és a munkahelyi elköteleződésben. A cégek egyre több erőforrást fordítanak wellbeing programokra, mentálhigiénés támogatásra és rugalmas munkavégzésre – miközben a vezérigazgatójuk büszkén posztol az éjjel kettőkor küldött emailjeiről, és a 80 órás munkahetet a siker zálogaként kommunikálja.
Ez az ellentmondás nem marad rejtve a munkavállalók előtt. Kutatások igazolják, hogy a felsővezető magatartása mintát ad az egész szervezetnek: ha a CEO nyilvánosan vállalja a kiégés jeleit, a középvezetők és a csapattagok is nyomást éreznek arra, hogy hasonlóan viselkedjenek. A pszichológiai biztonság és a valódi egyensúly csak akkor tud gyökeret verni, ha a szervezeti kultúra tetőtől talpig következetes üzenetet közvetít.
A HR feladata nem csupán programokat tervezni, hanem a felsővezetéssel együttműködve megteremteni azt a kulturális környezetet, amelyben a wellbeing nem PR-fogás, hanem valóság. Ez azt jelenti, hogy a CEO-t is be kell vonni a stratégiába – akár coaching, akár tudatos kommunikációs képzés formájában. A változás ott kezdődik, ahol a hatalom van: a csúcson.
