A globális munkaerőpiac egyre összetettebb: a vállalatok külföldre küldik munkavállalóikat, de a kiküldetési csomagok gyakran nem fedik le azt, ami igazán számít. Egy friss jelentés rámutat, hogy a pénzügyi jólét – nem csupán a fizetés, hanem a hosszú távú anyagi biztonság – az egyik legmeghatározóbb tényező abban, hogy valaki elfogad-e egy külföldi pozíciót, és hogy mennyi ideig marad meg benne.
A kutatás szerint a külföldön dolgozó munkavállalók jelentős része küzd olyan pénzügyi kihívásokkal, amelyeket a munkáltatók nem látnak: adózási bonyodalmak, devizaárfolyam-kockázat, nyugdíjrendszerek közötti rések, valamint a helyi megélhetési költségek kiszámíthatatlansága. Ezek a tényezők komoly döntési súlyt képviselnek, különösen az Ázsiában működő multinacionális cégeknél, ahol a tehetségverseny rendkívül éles.
HR-szemszögből ez egy sürgető üzenet: a kiküldetési politikát nem elég szaláriumban gondolkodni. A teljes munkavállalói élmény részét képezi a pénzügyi tanácsadás, a helyi adóügyi támogatás és az átlátható juttatási struktúra is. Azok a szervezetek, amelyek ezeket beépítik a mobilitási programjukba, versenyelőnybe kerülnek a globális tehetségmenedzsment terén.