Egy oregoni szövetségi esküdtszék történelmi ítéletet hozott a Nike ellen: megállapította, hogy a sportruházati óriás szándékosan megsértette az egyenlő bérezésről szóló törvényt, és egy volt női mérnöknek elmaradt bért, valamint 7,5 millió dollárt meghaladó büntető kártérítést ítélt meg. Az ügy évek óta húzódott, és az ítélet most komoly visszhangot kelt a HR-szakmában.
A felperes azt bizonyította, hogy azonos munkakörben és tapasztalattal kevesebbet keresett férfi kollégáinál, és előléptetési lehetőségektől is elesett. Az esküdtszék a „szándékos" minősítés alkalmazásával jelezte: nem egyszerű adminisztratív hibáról volt szó, hanem tudatos, rendszerszintű diszkriminációról. Ez a minősítés teszi lehetővé a büntető kártérítés kiszabását, amely messze meghaladja az elmaradt bér összegét.
HR-szemszögből az ítélet egyértelmű üzenet: a bérezési egyenlőtlenségek kezelése nem opcionális feladat. Minden szervezetnek rendszeres bérezési auditot kell végeznie, átlátható előléptetési kritériumokat kell felállítania, és dokumentálnia kell a kompenzációs döntések mögötti logikát. A Nike-ügy nem csupán jogi precedens – egyben reputációs tanulság is arról, hogy a szervezeti kultúra és a tényleges bérezési gyakorlat között nem lehet tartós szakadék.
