A Meta ellen újabb munkaügyi pert nyújtottak be, ezúttal azzal a váddal, hogy a vállalat mesterséges intelligenciát alkalmazott az elbocsátandó munkavállalók kiválasztásában – köztük olyanokat is érintve, akik szülési vagy betegszabadságon, tehát jogilag védett távolléten voltak. A felperesek szerint az algoritmus nem véletlenül sújtotta aránytalanul ezt a csoportot: a rendszer strukturálisan hátrányba hozta azokat, akik nem tudtak „teljes gőzzel" teljesíteni a leállás időszakában.
A Meta hivatalos álláspontja szerint a munkavállalói döntéseket minden esetben emberek hozzák, az AI csupán támogató eszköz. Csakhogy a per éppen ezt az érvelést kérdőjelezi meg: ha az algoritmus által generált teljesítményrangsor alapján döntenek az elbocsátásokról, akkor ki a valódi döntéshozó? Az ügy részletei rámutatnak arra, hogy az automatizált értékelési rendszerek és a hagyományos HR-folyamatok határai egyre inkább összemosódnak.
HR-szempontból az eset figyelmeztető jel: az AI-alapú teljesítményértékelés és létszámcsökkentési döntések jogi és etikai kockázatai messze meghaladják a hatékonysági előnyöket, ha a rendszer nem épít be tudatos torzításkorrekciót. A HR-csapatoknak átlátható, auditálható folyamatokat kell kialakítaniuk, és aktívan ellenőrizniük kell, hogy az algoritmusok nem diszkriminálnak-e védett csoportok ellen – különben a jogi felelősség az embert is eléri.
