A Boehringer Ingelheim nem várt arra, hogy az AI-képzés magától megoldódjon – cselekedett. A német gyógyszeróriás időkorlát nélküli tanulási keretrendszert épített fel, amelynek középpontjában a promptolás mint alapkompetencia áll. Ez nem opcionális továbbképzés, hanem a szervezet digitális működésének fundamentuma.
A program tervezésekor a vállalat a Harvard által kidolgozott 30%-os szabályra támaszkodott: a munkaidő legalább 30%-ában az AI-eszközökkel való aktív munka szükséges ahhoz, hogy a tanulás valóban beépüljön a napi gyakorlatba. A HR és az IT nem párhuzamosan, hanem közösen dolgozik – ez ritka, de annál hatékonyabb megközelítés. Martin Hess, a cég nemrég leköszönt globális Learning & Development vezetője szerint a két terület együttműködése nélkül az egész program csupán elméleti keret maradt volna.
HR-szemszögből ez a modell komoly tanulsággal szolgál: az AI-kompetencia fejlesztése nem az IT feladata és nem is kizárólag a HR-é – hanem mindkettőé egyszerre. Aki ma még silókban gondolkodik a digitális képzésről, lemarad. A Boehringer példája megmutatja, hogy a strukturált, mérőszámokra épített és időben nem korlátozott tanulási kultúra nemcsak lehetséges, de versenyképességi tényező is.
