A toborzási ghostolás – vagyis az, amikor a munkaadó minden visszajelzés nélkül ejt egy jelöltet – már régóta ismert probléma, de egy új kanadai kutatás most számszerűsíti a valódi károkat. Az adatok szerint a ghostolt jelöltek közel fele soha többé nem pályázik ugyanahhoz a céghez, még akkor sem, ha egyébként vonzónak tartja a munkáltatót. Ez nem csupán elveszített kapcsolat – ez elveszített tehetség.
A kutatás rámutat, hogy a jelöltek elvárásai az elmúlt években jelentősen megváltoztak. A munkakeresők ma már employer branding szempontból is értékelik a toborzási folyamatot: a rossz tapasztalat gyorsan terjed, főleg a közösségi médiában és az értékelő platformokon. A visszajelzés hiánya nemcsak udvariatlanság – aktív reputációs kockázat, amely közvetlenül rontja a cég versenyképességét a tehetségpiacon.
A HR számára a tanulság egyértelmű: a jelölti kommunikáció nem opcionális, hanem stratégiai befektetés. Automatizált visszajelző rendszerek, világos folyamatlépések és empatikus elutasító üzenetek mind azt a célt szolgálják, hogy a jelölt – még ha most nem is nyer pozíciót – pozitív élménnyel távozzon. Aki ezt megvalósítja, az hosszú távon jobb tehetségpipeline-t és erősebb munkáltatói márkát épít.
