A július naptárban csúcsidőszaknak számít: a július 4-i ünnep és a Világkupa egyszerre hozza a rekord munkaszüneti hetet az USA-ban. Mégis, a Deel friss adatai szerint a munkavállalók nem hosszú nyaralásokat terveznek – hanem szétdarabolják a fizetett szabadságukat egynapos kiszakadásokra. A hagyományos, egy-két hetes nyári vakáció mint intézmény lassan eltűnik a munkaerőpiaci valóságból.
A Deel adatai azt mutatják, hogy a PTO (fizetett szabadság) felhasználása egyértelműen eltolódott az egynapos minták felé. A munkavállalók kisebb adagokban veszik ki a szabadnapjaikat, nem összefüggő blokkokban – ez különösen igaz a hibrid és távmunkában dolgozókra. A jelenség hátterében egyrészt a munkahelyi nyomás áll, másrészt az, hogy sokan nem érzik magukat elég biztonságban ahhoz, hogy hosszabb időre teljesen kikapcsoljanak.
HR-szempontból ez figyelmeztető jel: a fragmentált szabadság nem ad elegendő regenerációs időt, és hosszú távon növeli a kiégés kockázatát. A pszichológiai biztonság és a munkakultúra közvetlenül befolyásolja, hogy a munkavállalók mernek-e valóban hosszabb szabadságot kivenni. Azok a szervezetek, amelyek aktívan ösztönzik az összefüggő pihenőidőt és modellezik azt a vezető szinten is, versenyképesebb munkáltatóként jelennek meg a tehetségpiacon.
