A brit munkahelyi hiányzások aránya 15 éve nem volt ilyen magas – és a kormány most nem a kezelésre, hanem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Egy friss kormányzati felülvizsgálat egyértelműen kimondja: a munkáltatók felelőssége nem ott kezdődik, ahol a betegszabadság, hanem jóval korábban. Ez alapjaiban írja át a HR betegségkezeléssel kapcsolatos szerepét.
A jelentés szerint a munkáltatóknak aktívan be kell avatkozniuk, mielőtt a munkavállaló eléri azt a pontot, ahol már táppénzre megy. Ez azt jelenti, hogy figyelni kell a korai jelzésekre: csökkenő teljesítmény, visszahúzódás, emelkedő stresszszint. Ada Deloughry három konkrét megközelítést javasol: rendszeres, kötetlen egyéni beszélgetések bevezetését, a pszichológiai biztonság erősítését a csapatokon belül, valamint a rugalmas munkavégzés lehetőségének proaktív felkínálását még a válsághelyzet előtt.
HR-szempontból ez komoly paradigmaváltást jelent. A reaktív hozzáállás – betegszabadság, visszatérési terv, orvosi igazolás – már nem elég. A szervezeteknek olyan kultúrát kell építeniük, amelyben a dolgozók jelezni merik, ha nehezen boldogulnak. Ez nem csupán jóléti kérdés: a megelőző szemlélet közvetlen hatással van a termelékenységre, a fluktuációra és a munkáltatói márkára is. A brit példa figyelmeztetés: aki csak a tüneteketkezeli, lemarad.
