A Businessolver éves empátia-jelentése idén különösen ellentmondásos képet fest a felsővezetőkről: a megkérdezett C-suite szereplők zöme elismeri az empatikus vezetés fontosságát, ugyanakkor bevallják, hogy a gyakorlatban háttérbe szorítják a munkavállalói jóllét, a szervezeti kultúra és a megtartás kérdéseit. A főszereplő az AI: a versenyképes pozíció megőrzése érdekében tett mesterséges intelligencia-befektetések dominálják a stratégiai döntéshozatalt.
A kutatás szerint a vezetők nem azért fordítanak kevesebb figyelmet az emberi oldalra, mert nem tartják fontosnak – hanem mert úgy érzik, nincs más választásuk. Az „AI-fogadások" nyomása olyan erős, hogy a munkavállalói élmény fejlesztése egyre inkább luxusnak tűnik, holott a fluktuáció és az elkötelezettség hiánya hosszú távon drágább, mint bármely technológiai beruházás. A feszültség tehát nem értékbeli, hanem prioritásbeli.
HR-vezetők számára ez az eredmény egyszerre figyelmeztetés és lehetőség. Ha a szervezet empatikus kultúrát akar fenntartani az AI-transzformáció közepette, a HR-nek üzleti nyelvre kell fordítania az emberközpontú megközelítés értékét – adatokkal, megtérülési mutatókkal és konkrét kockázatokkal alátámasztva. Az empátia nem ellentéte a hatékonyságnak, hanem annak egyik alapfeltétele.
