A home office terjedésével párhuzamosan elterjedt a munkavállalói megfigyelő szoftverek – közismert nevükön a bossware – használata is. Ezek az eszközök képernyőképeket készítenek, rögzítik a billentyűleütéseket és figyelik az üzenetváltásokat, hogy a munkáltatók képet kapjanak arról, hogyan töltik idejüket a távoli csapatok tagjai. Azonban pont az összegyűjtött adatok mennyisége és érzékenysége teszi ezeket a rendszereket vonzó célponttá a kiberbűnözők számára.
A szakértők hat fő kockázati területet azonosítottak a bossware kapcsán. Az adatvédelmi incidensek mellett komoly veszélyt jelent a nem megfelelően titkosított adattárolás, a harmadik feles szolgáltatókkal megosztott érzékeny információk kiszivárgása, valamint a belső visszaélések lehetősége is. Ráadásul az alkalmazottak kommunikációjának és viselkedésének részletes rögzítése olyan adatmennyiséget termel, amelynek biztonságos kezelése önmagában is komoly IT-kapacitást igényel. A megfelelőségi kérdések sem elhanyagolhatók: az adatvédelmi szabályozások megsértése súlyos bírságokat vonhat maga után.
A HR-szakembereknek érdemes feltenni maguknak a kérdést: valóban szükséges-e minden adat rögzítése, amit a szoftver képes begyűjteni? A cél ne az ellenőrzés maximalizálása legyen, hanem az eredmények mérése. Az adatminimalizálás elve nemcsak jogi szempontból előnyös, hanem a munkavállalói bizalom megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú. Egy megfigyelés-alapú kultúra rombolja a pszichológiai biztonságot, és hosszú távon a tehetségek megtartását is veszélyezteti.