Egy friss ontariói bírósági döntés 950 000 dolláros kártérítést állapított meg egy olyan munkavállalónak, akit leépítés során életkora miatt értek hátrányok. Az eset ismét előtérbe hozta azt a kérdést, hogy a vállalati átszervezések során milyen könnyen csúszhatnak át a döntések a diszkrimináció területére – különösen akkor, ha az érintett munkavállalók idősebb korosztályba tartoznak.
A kanadai munkaügyi gyakorlatban a korfüggő diszkrimináció (ageism) egyre komolyabb jogi kockázatot jelent. A leépítési döntéseknél az életkor önmagában soha nem lehet szempont, és ha a végeredmény aránytalanul érinti az 50 év feletti munkavállalókat, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az alkalmazott szempontrendszer teljesen semleges volt. A bíróságok egyre szigorúbban vizsgálják a kiválasztási folyamatok dokumentációját és az alkalmazott értékelési kritériumokat.
HR-szemszögből ez az eset világos üzenetet küld: az átszervezések előtt elengedhetetlen a jogi kockázatelemzés, és a kiválasztási szempontokat írásban, objektívan kell rögzíteni. Érdemes belső auditot végezni arról, hogy a leépítési döntések nem eredményeznek-e aránytalan hatást valamely védett csoportra. A pszichológiai biztonság és a tisztességes eljárás nemcsak etikai, hanem komoly pénzügyi kérdés is.
