Kanada Québec tartományában a 21-es törvény, vagyis a szekularizációs jogszabály értelmében bizonyos köztisztviselők – köztük tanárok és iskolai dolgozók – nem viselhetnek vallási szimbólumokat munka közben. A montreáli English-Montreal School Board 150 alkalmazottja döntött úgy, hogy inkább elhagyja az állását, mintsem lemond hite nyilvános megjelenítéséről. Ez az egyik legnagyobb egyéni munkaerő-veszteség, amelyet a törvény eddig okozott egyetlen intézménynek.
Az érintett dolgozók között tanárok, asszisztensek és más iskolai személyzet szerepelt, akik fejkendőt, turbánt, keresztet vagy kippát viseltek. Az iskolaszék nyilvánosan is kritizálta a törvényt, mondván: arra kényszeríti a munkavállalókat, hogy a hitük és a megélhetésük között válasszanak. A betöltetlen pozíciók pótlása komoly toborzási kihívást jelent, különösen az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő oktatási szektorban.
HR-szemszögből az eset azt mutatja, hogy a jogi megfelelés és a munkavállalói befogadás nemcsak etikai, hanem nagyon is gyakorlati kérdés. Amikor a szabályozás és a sokszínűség ütközik, a tehetségek elvesznek – és ez minden szervezetnél valós operatív kockázatot jelent. A befogadó szervezeti kultúra kiépítése csak akkor hitelesen, ha a munkáltató a szabályozási nyomás ellenére is kiáll az embereiért.
