Az empátia évek óta szerepel a vállalati értéklistákon, a vezérigazgatói levelekben és az employer branding anyagokban. Csakhogy a munkavállalók egyre szkeptikusabbak: látják a különbséget a deklarált értékek és a napi valóság között. A Businessolver friss adatai szerint a szervezeti kultúra „leszámolása" már nem a jövő – hanem a jelen.
Marci Klipfel, a Businessolver vezető elköteleződési igazgatója egyértelműen fogalmaz: a vállalatok abba a csapdába esnek, hogy az empátia marketingeszköz marad, nem pedig szervezeti DNS. Miközben a toxikus viselkedés – mikroagresszió, kirekesztés, vezető által modellezett rossz példák – tovább erodálja a bizalmat, a munkavállalók kiábrándulnak. Ez nem csupán kultúrakérdés: a fluktuáció, a kiégés és a termelékenységveszteség mind ide vezethető vissza.
A HR-nek most konkrét lépéseket kell tennie, nem újabb szlogent kell alkotnia. A pszichológiai biztonság mérése, a toxikus magatartásminták azonosítása és a vezetői felelősségre vonás beépítése a teljesítményrendszerbe – ezek azok az eszközök, amelyek valódi kultúraváltást hoznak. Az empátia csak akkor működik szervezeti szinten, ha nem értéknek nevezik, hanem elvárásként kezelik – minden szinten, minden nap.
