A ghosting – vagyis a kommunikáció hirtelen, magyarázat nélküli megszakítása – már nem csak társkereső appok sajátossága. A munkaerőpiacon is meghatározó jelenséggé vált, és kétirányú: a jelöltek ugyanúgy eltűnnek az interjúfolyamatból, mint ahogy a cégek hagyják válasz nélkül a pályázókat. Ez utóbbi pedig komoly reputációs kockázatot jelent a munkáltatók számára.
Egy figyelmen kívül hagyott jelölt nem marad csendben. Megosztja a tapasztalatát Glassdoron, LinkedInen, a barátai között – és ezzel rombolja azt az employer brandinget, amelyre a cég esetleg évek óta épít. A kutatások szerint a negatív toborzási élmény a jelöltek jelentős részét arra készteti, hogy ne vásároljanak az adott cég termékeiből, és ne ajánlják azt ismerőseiknek sem. A szellemek tehát láthatóbb nyomokat hagynak, mint hinnénk.
HR-szemszögből a ghosting megszüntetése nem luxus, hanem alap. Automatizált visszajelző e-mailek, egyértelmű folyamatok és empatikus kommunikáció – ezek nem bonyolult megoldások, mégis a legtöbb szervezet elmulasztja őket. A jelölt élménye a toborzási folyamat végén ugyanolyan fontos, mint az elején: aki nem kap visszajelzést, az nem pályázik újra, és másokat is lebeszél róla.
