Az AI-t sokan a munkaterhelés csökkentőjeként pozicionálják – a valóság azonban árnyaltabb. Egy friss ázsiai fókuszú munkaerőpiaci jelentés szerint a munkavállalók jelentős hányada úgy érzi, hogy az AI-eszközök bevezetése óta nem kevesebbet, hanem többet dolgozik. A technológia ugyan felgyorsít bizonyos folyamatokat, de ezzel párhuzamosan az elvárások és a feladatmennyiség is emelkedik.
A jelenség mögött több tényező húzódik meg. Egyrészt a szervezetek az AI által felszabaduló időt nem pihenésre vagy fejlődésre fordítják, hanem azonnal új feladatokkal töltik fel. Másrészt az AI-eszközök kezelése, ellenőrzése és a kimenet validálása maga is időt igényel – ez az ún. AI-menedzsment többletteher sokszor láthatatlan marad a döntéshozók számára. A jelentés „a határig feszített munkaerő" képét rajzolja meg.
HR-oldalról ez komoly figyelmeztető jel. Ha az AI-bevezetés nem párosul a munkaterhelés tudatos újratervezésével és a dolgozói visszajelzések rendszeres begyűjtésével, a technológiai befektetés a munkavállalói élmény rovására megy. A tehetségmegtartás és a pszichológiai biztonság védelme érdekében a HR-nek aktívan be kell kapcsolódnia az AI-implementációs folyamatokba.
