A munkahelyi AI-használat gyorsan terjed, de a motiváció sokszor homályos: egy friss felmérés szerint a dolgozók nagy része nem tudja pontosan megmagyarázni, miért nyúl az AI-eszközökhöz. Ez önmagában is figyelmeztető jel – ha a munkavállalók reflexszerűen, tudatos cél nélkül használják a technológiát, az AI szervezeti értéke megkérdőjelezhető.
A Culture Amp alelnöke rámutat egy még élesebb problémára: az AI-felhasználók és a nem felhasználók körében a munkaterhelés nagyjából azonos szinten marad. Ez azt jelenti, hogy az AI egyelőre nem szabadít fel érdemi kapacitást – legalábbis nem olyan mértékben, ahogy azt a technológia ígéri. A vállalatok sok esetben az eszközök bevezetésére fókuszálnak, nem pedig arra, hogy azok valódi munkafolyamat-változást hozzanak.
HR-szemszögből ez pontosan az a helyzet, ahol a szervezeti kultúra és a stratégiai fókusz dönt. Az AI bevezetése önmagában nem eredmény – a valódi kérdés az, hogy milyen konkrét munkafolyamatokat alakít át, és ezt hogyan mérjük. A HR-csapatoknak érdemes közösen meghatározni a vezetőkkel, milyen célok mentén és milyen sikermutatókkal dolgoznak – különben az AI-befektetés láthatatlan marad a mérlegben, a munkavállalói élményre gyakorolt hatása pedig esetleges.
