A Bank of Canada egyik közelmúltbeli előadása óvatos hangot ütött meg az AI gazdasági hatásait illetően: bár a technológia ígéretei vitathatatlanok, a makrogazdasági szintű termelékenységnövekedés egyelőre nem látszik a számokban. A kanadai jegybank képviselője szerint az AI valódi gazdasági hatása attól függ, hogy a szervezetek hogyan használják fel a technológia által felszabadított időt és kapacitást.
A HR Reporter által megkérdezett szakértők megerősítik: az időmegtakarítás önmagában nem elegendő. Ha egy munkavállaló AI-segítséggel két óra alatt elvégez egy feladatot, amelyre korábban négy órát fordított, a felszabaduló két óra hasznosítása a kulcskérdés. Ha ezt az időt alacsony értékű rutinfeladatokra vagy passzív várakozásra fordítják, a vállalati szintű teljesítmény nem fog érdemben javulni. A valódi ugrást az hozza, ha a szervezetek tudatosan irányítják a felszabaduló kapacitást magasabb értékű munkák felé.
A HR-szakma számára ebből egyértelmű feladat következik: nem elég AI-eszközöket bevezetni, aktívan kell menedzselni a munkavégzési minták változását is. A tehetségmenedzsment és a munkakör-tervezés új dimenzióba lép – a kérdés ma már nem az, hogy ki tud AI-t használni, hanem az, hogy a szervezet képes-e újraosztani a munkát úgy, hogy az emberi hozzáadott értéket maximalizálja.
