Szingapúrban riasztó trend bontakozik ki: a munkavállalók körében mérhetően nő a kilépési szándék, és az új adatok szerint ez szoros összefüggésben áll azzal, ahogy a cégek a teljesítményértékelési folyamatot kezelik. A HCA Mag Asia által ismertetett kutatás rámutat, hogy az értékelés nem csupán visszajelzési eszköz – hanem az egyik legfontosabb megtartási mechanizmus is egyben.
Azok a munkavállalók, akik érdemi, fejlesztésorientált visszajelzést kapnak, szignifikánsan kisebb valószínűséggel gondolnak munkahelyváltásra. Ezzel szemben a formális, egyirányú vagy ritkán megtartott értékelések inkább erősítik az elidegenedés érzetét. A szingapúri adatok azt is megmutatják, hogy a fiatalabb generációk különösen érzékenyek arra, kapnak-e rendszeres visszajelzést a fejlődésükről.
A HR-szakemberek számára ez egyértelmű stratégiai üzenet: a teljesítményértékelést nem szabad adminisztratív kötelezettségként kezelni. Ha a szervezet valóban csökkenteni akarja a fluktuációt, érdemes az értékelési rendszert a munkavállalói élmény szerves részévé tenni – rendszeres, kétirányú párbeszéddel, konkrét fejlesztési célokkal és valódi vezetői jelenléttel. A megtartás ára sokkal alacsonyabb, mint a folyamatos utánpótlásé.
