Az IBM megállapodott az amerikai szövetségi kormánnyal, és 17 millió dollárt fizet a foglalkoztatási diszkrimináció vádjai rendezésére. Ez az első ilyen precedensértékű egyezség, amely egy nagyvállalat DEI-kapcsolódású toborzási és előléptetési gyakorlatait veszi célba. A hatóságok szerint az IBM bizonyos döntéseinél faji és nemi szempontok jogellenesen befolyásolták a kiválasztást.
Az ügy nem elszigetelt esemény: az elmúlt két évben az USA-ban egyre erősebb politikai és jogi nyomás nehezedik a DEI-programokra. Több szövetségi állam törvényt hozott a preferenciális foglalkoztatási gyakorlatok ellen, és a Trump-adminisztráció is aktívan szorgalmazza a vállalati DEI-kezdeményezések visszaszorítását. Az IBM esete most azt jelzi, hogy a jogi kockázat valós és számottevő – még a legnagyobb cégek számára is.
HR-szemszögből ez az eset éles kérdéseket tesz fel: hol a határ a szándékos befogadás és a jogi szempontból problémás preferencia között? A HR-vezetőknek most felül kell vizsgálniuk a toborzási, értékelési és előléptetési folyamataikat, és jogi szakértőkkel együtt kell meghatározniuk, hogy a sokszínűségi céljaik hogyan valósíthatók meg törvényes keretek között. A cél nem a DEI feladása, hanem annak jogszerű és fenntartható megvalósítása.
