Az IU Internationale Hochschule kutatása egyértelmű képet fest: a német munkavállalók mintegy egyharmada úgy érzi, munkaidőn kívül is folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Ez nem vélt teher – a vizsgálat kimutatható összefüggést talált az állandó elérhetőség és a fokozott kiégés, az alvászavarok, valamint a csökkent munkateljesítmény között. A digitális kommunikációs eszközök elterjedése látszólag rugalmasságot hozott, valójában sok munkavállalónál elmosta a munka és a magánélet határát.
A Personalwirtschaft által bemutatott öt HR-intézkedés strukturális választ kínál az egyéni megküzdés helyett. Ezek között szerepel az explicit „offline idő" vállalati szintű kommunikálása, a sürgősségi protokollok újradefiniálása, a vezető szerepmodell-funkciójának tudatos erősítése, az értesítési rendszerek és elvárások átlátható szabályozása, valamint a munkavállalói digitális jóllét rendszeres mérése és visszacsatolása. Mindegyik intézkedés közös vonása, hogy nem az egyéni alkalmazottra hárítja a megoldás felelősségét.
A HR-szakemberek számára az üzenet egyértelmű: a digitális stressz kezelése nem kommunikációs kampány kérdése, hanem szervezeti döntés. Az olyan vállalatok, amelyek valódi – és betartható – határokat húnak az elérhetőség köré, hosszú távon erősebb munkavállalói elköteleződést, alacsonyabb fluktuációt és jobb egészségügyi mutatókat érnek el. A rugalmas munkavégzés csak akkor működik, ha a szervezet védi a munkavállalók lekapcsolódási jogát is.
