A DAX-index nagyvállalataiban a vezérigazgatói fizetések 2025-ben historikus csúcsot döntöttek. A rekordszámok nyilvánossá válásával újra fellángolt a németországi javadalmazási vita – sokan kérdezik, miért csak a csúcson dolgozók profitálnak a vállalati sikerből, miközben az átlagos munkavállaló reálbére alig nő.
A kritika jogos, de a Personalwirtschaft kommentárja szerint a „irigységvita" nem vezet sehova – ehelyett érdemes az érdemi megoldásokra fókuszálni. Léteznek bevált modellek a nyereségmegosztásra: dolgozói részvényprogramok, eredményalapú prémiumok és csoportos teljesítménybónuszok mind alkalmasak arra, hogy a vállalat sikeréből a munkavállalók is részesüljenek. Ezek a megoldások nem csökkentik a felső vezető juttatásait, de érdemben szűkítik a javadalmazási ollót.
HR-szemszögből a nyereségrészesedés nem csupán igazságossági kérdés, hanem motivációs és megtartási eszköz is. Azok a vállalatok, amelyek transzparensen és méltányosan osztják meg a sikerük gyümölcsét, erősebb munkavállalói elköteleződést és alacsonyabb fluktuációt tapasztalnak. A tehetségmenedzsment hosszú távon nem működhet, ha a munkavállalók úgy érzik, hogy a szervezet nyereségéből ők sosem részesülnek.
