A Meta egyik belső AI-fejlesztési programja váratlan botrányt robbantott ki: a vállalat billentyűzetfigyelő szoftvert telepített dolgozói gépekre azzal a céllal, hogy az összegyűjtött adatokkal mesterséges intelligencia modelljeit tréningezze. A program azonban egy kritikus sebezhetőséget rejtett – a rögzített, érzékeny munkavállalói tevékenységadatokhoz más belső munkatársak is hozzáférhettek. A Meta a sajtójelentések megjelenése után gyorsan leállította a kezdeményezést.
A részletek szerint a program nemcsak gépelési mintákat, hanem potenciálisan bizalmas kommunikációs tartalmakat is rögzíthetett. A belső hozzáférhetőség azt jelenti, hogy az adatvédelem nem csupán külső fenyegetés formájában sérült, hanem a szervezeten belül is. Ez különösen súlyos, hiszen a Meta éppen a saját munkavállalóit tette ki adatvédelmi kockázatnak – miközben az AI-fejlesztés nevében tette mindezt.
A HR-szakemberek számára ez az eset egyértelmű figyelmeztetés: az AI-alapú megfigyelési eszközök bevezetése előtt elengedhetetlen az átlátható kommunikáció, a munkavállalói beleegyezés és a szigorú adatbiztonsági protokollok megléte. A pszichológiai biztonság és a szervezeti kultúra szempontjából a titokban végrehajtott monitoring – még ha jó szándékú is – mélyreható bizalomvesztést okozhat. A munkavállalói adatok védelme nem opcionális; ez ma már a munkáltatói márka és a munkavállalói élmény alapkérdése.
