Az OpenAI neve most nem egy AI-áttörés miatt kerül a HR-hírekbe, hanem egy munkajogi botrány miatt. Az amerikai hatóságok vizsgálata kimutatta, hogy a vállalat – és leányvállalata – szisztematikusan előnyben részesítette az ideiglenes munkavízummal (például H-1B) rendelkező jelölteket az állandó letelepedési engedéllyel bíró személyekkel szemben. Ez közvetlen foglalkoztatási diszkriminációnak minősül az amerikai szövetségi jog szerint.
A felek 3,2 millió dolláros egyezséggel rendezték az ügyet – ez ugyan nem csőd mértékű tétel egy ilyen méretű cégnél, de a reputációs kár és a precedens annál komolyabb. A diszkriminatív toborzási gyakorlat nem csupán jogi, hanem etikai problémát is jelez: egy AI-t fejlesztő cégtől különösen elvárható lenne a méltányos és befogadó munkaerő-felvétel.
A HR-szakma számára ez az eset figyelmeztetés: a toborzási folyamatok átláthatósága és a jogszabályi megfelelés nem opcionális. A vízumstátusz alapján történő szűrés – akár tudatosan, akár rendszerszinten – jogi és etikai kockázatot hordoz. Érdemes rendszeresen auditálni a felvételi döntések mögötti mintákat.