Amikor a gazdaság szorít, a munkáltatók ösztönösen a különleges kifizetések felé néznek – hátha ott lehet spórolni. A nyaralási pénz (Urlaubsgeld) különösen csábítónak tűnik, hiszen sok cég önkéntes juttatásként tartja nyilván. A logika egyszerűnek látszik: amit önkéntesen adunk, azt önkéntesen vissza is vehetjük. A Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht) azonban más véleményen van.
A bíróság ítélete szerint az önkéntesség önmagában nem elegendő jogalap a megvonáshoz. Ha a munkáltató rendszeresen, éveken át fizette a juttatást, a munkavállalókban megalapozott várakozás alakul ki – és ezt a jogrendszer védi. A megszüntetéshez vagy módosításhoz konkrét jogi alap kell: kollektív szerződés, egyéni megállapodás vagy legalább megfelelő felmondási idő betartása. Az „egyszerűen töröltem" megközelítés tehát nem működik.
HR-vezetők számára ez egyértelmű üzenet: a juttatási struktúra átalakítása jogi és kommunikációs felkészülést igényel. Aki nem dokumentálja pontosan a juttatások jogi alapját, és nem vonja be időben a munkajogászt, az komoly kockázatot vállal. A munkavállalói élmény szempontjából sem mindegy, hogyan kommunikálja a cég az ilyen döntéseket – a bizalom könnyen elvész, visszaszerezni annál nehezebb.
