Egy katolikus nonprofit szervezet nem hivatkozhat sikeresen vallásszabadsági kivételre, ha nem lelkészi szerepkörben dolgozó munkavállalója azonos nemű házastársától vonja meg a juttatásokat – állapította meg a fellebbviteli bíróság megosztott összetételű tanácsa. Az érintett férfi munkavállaló pert indított, miután a szervezet megszüntette házastársa egészségügyi juttatásait, és az ügyet eddig az ítéletet sikeresen el lehetett hárítani különböző vallási mentességekre hivatkozva.
A bíróság döntésének lényege: egyetlen hivatkozott jogszabály sem biztosít teljes körű mentességet a vallási munkáltatók számára minden foglalkoztatási döntésük tekintetében – különösen nem a nem lelkészi munkakörökben. A ministerial exception doktrínája, amelyre a szervezet támaszkodott, kizárólag a lelkészi szerepkörökre alkalmazható, és nem terjeszthető ki általánosan adminisztratív vagy más nem vallási jellegű pozíciókra.
HR-szempontból ez az eset rávilágít arra, hogy a vallási intézmények sem kezelhetik a foglalkoztatási döntéseket automatikusan védettnek. A juttatáspolitika kialakításakor – különösen, ha az szexuális orientáció vagy családi állapot alapján különbséget tesz – jogi kockázatértékelés szükséges. A szervezeteknek érdemes felülvizsgálni a juttatási szabályzataikat, mielőtt hasonló perek indulnak ellenük.
