Az AI-alapú megbeszélésjegyzetelők egyre népszerűbbek a vállalatoknál, de a jogi kockázatok is gyorsan nőnek. A Granola nevű eszköz ellen indított legújabb per ismét felszínre hozta azt a kérdést, amellyel sok munkáltató még nem nézett szembe: vajon a résztvevők ténylegesen beleegyeztek-e abba, hogy egy algoritmus rögzíti és feldolgozza a szavaikat?
A per számos ponton hasonlít az Otter.ai ellen korábban benyújtott keresethez. Mindkét esetben a beleegyezés hiánya, az adatkezelés átláthatatlansága és az alkalmazandó jogszabályok értelmezése áll a középpontban. Az Egyesült Államokban az egyes tagállamok eltérő szabályokat alkalmaznak a kommunikáció rögzítésére: egyes helyeken elegendő az egyik fél beleegyezése, máshol mindkét (vagy minden) félé szükséges. Ez a mozaikos jogi környezet különösen kockázatossá teszi a gondatlan AI-eszköz-bevezetést.
A HR-vezetőknek most érdemes átvilágítani, hogy a szervezetükben használt AI-eszközök valóban megfelelnek-e az adatvédelmi és munkajogi előírásoknak. Szükséges egy világos belső szabályzat: ki használhat ilyen eszközöket, milyen célra, és hogyan tájékoztatják a résztvevőket? A reaktív hozzáállás drága lehet – egy jól előkészített AI-használati keretrendszer viszont védi a vállalatot és a munkavállalókat egyaránt.
