A legtöbb vezető azt gondolja, tudja, hogyan vezet. Azt hiszi, hallgat, visszajelzést ad, és jelen van a csapatának. A probléma ott kezdődik, hogy ezek az önképek ritkán állják ki a valóság próbáját. A leadership-kutatások újra és újra ugyanazt mutatják: a vezetők önértékelése és a csapattagok tapasztalata között jelentős rés tátong.
Ennek a vakfoltnak számos oka van. A hierarchia önmagában torzítja a visszajelzési folyamatokat: az emberek nem mondanak el mindent a főnöküknek. A nyomás alatt hozott döntések, a gyors tempó és a folyamatos teljesítménykényszer mind-mind elvonják a figyelmet az önreflexióról. Ehhez jön, hogy a sikeres vezetők sokszor nem kérnek visszajelzést – mert eddig is működött, amit csináltak.
HR-szemszögből a vezetőfejlesztés egyik legfontosabb feladata ma pontosan ez: megteremteni azokat a strukturált helyzeteket, ahol a vezető szembesülhet a saját hatásával. A 360 fokos visszajelzés, a coaching és a pszichológiai biztonságot erősítő csapatdinamika mind ezt szolgálja. Aki nem látja, hogyan hat másokra, az nem tud fejlődni – és a szervezete sem. A legjobb leadereknél nem a tudás, hanem az önismeret teszi a különbséget.
