Egy friss kutatás kellemetlen kérdést tesz fel az AI-eszközök munkahelyi alkalmazásával kapcsolatban: vajon mindenki egyformán jár-e jól, ha chatbotot használ szakmai szövegek megírásához? Az eredmények azt mutatják, hogy nem. A vizsgálat szerint az olyan promptok, amelyek nőkre statisztikailag jellemzőbb nyelvi fordulatokat tartalmaznak – például „azt hiszem" vagy „szerintem" típusú bevezető formulákat –, gyengébb, kevésbé csiszolt munkahelyi szövegeket eredményeznek, mint a határozottabb, direktebb megfogalmazású kérések.
A kutatók szerint ez nem szándékos programozási döntés, hanem a tanítóadatokban meghúzódó társadalmi minták visszatükröződése. Az AI-modellek emberi szövegeken tanulnak, amelyek maguk is hordozzák a nemi alapú kommunikációs különbségeket és az ezekhez társuló értékítéleteket. Ennek eredményeként egy látszólag semleges eszköz valójában strukturális egyenlőtlenséget erősíthet meg – épp azokban a munkavállalókban, akik amúgy is kevesebb kommunikációs privilégiumot élveznek a szervezetekben.
HR-szempontból ez komoly figyelmeztető jel. Az AI-eszközök bevezetésekor nem elegendő a technikai funkcionalitást vizsgálni – a szervezeteknek aktívan fel kell tárniuk, hogy ezek az eszközök kinek kedveznek és kinek nem. A munkavállalói tréningek részeként érdemes foglalkozni azzal, hogyan kell hatékony promptokat írni, miközben a HR-nek az AI-etika és az egyenlő hozzáférés kérdéseit is napirenden kell tartania.
