2022-től 2025-ig egy svájci kutatói konzorcium 23 vállalatot követett nyomon abban, ahogy azok a generatív AI-t próbálják üzleti értékké alakítani. A résztvevők között retail bankok, befektetési bankok, biztosítók, energiacégek, jogi irodák és laboratóriumi eszközgyártók egyaránt szerepeltek — a sokszínű minta kifejezetten erősíti a következtetések érvényességét.
A kutatás egyik legélesebb tanulsága, hogy a technológiai kapacitás önmagában nem elegendő. A sikeres vállalatok három területen különböztek a lemaradóktól: világos use-case prioritizáció, erős belső adat-infrastruktúra és vezetői elkötelezettség a kísérleti kultúra iránt. Ahol ezek hiányoztak, ott a generatív AI-projektek jellemzően pilot-fázisban ragadtak, és nem tudtak valódi skálára törni.
A HR számára ebből az következik, hogy a generatív AI bevezetése nem technológiai projekt, hanem változásmenedzsment kihívás. A munkavállalói élmény szempontjából kritikus, hogy az emberek értsék, miért és hogyan változik a munkájuk — és ne fenyegetésként, hanem lehetőségként éljék meg az AI-t. A szervezeteknek most kell megépíteniük azt a belső kapacitást, ami a következő évtizedben versenyképességet jelent.
