A „sickfluencer" kifejezés a bulvársajtóból szivárgott be a munkahelyi közbeszédbe, és azokat a munkavállalókat stigmatizálja, akik – főleg a közösségi médiában – nyíltan vállalják betegségeiket, vagy hangot adnak a táppénz legitim igénybevételével kapcsolatos véleményüknek. Deborah Hartung HR-szakértő szerint ez a narratíva komoly veszélyt jelent a szervezetekre, és nem szabad hagyni, hogy beépüljön a vállalati kultúrába.
A „sickfluencer" retorikai keret nem semleges: implicit módon azt üzeni, hogy a betegség felvállalása gyanús, a táppénz használata pedig erkölcsileg megkérdőjelezhető. Ha ez a szemlélet megjelenik egy szervezetben – akár informálisan, vezető megjegyzéseiben vagy csevegőüzenetekben –, az emberek gyorsan megtanulják, hogy betegnek lenni kockázatos. Ez beteg munkavállalókat kényszerít be az irodába, növeli a prezentizmust, és hosszú távon rombolja a pszichológiai biztonságot.
HR-nézőpontból a feladat egyértelmű: aktívan ellen kell állni ennek a narratívának, és olyan kultúrát kell építeni, amelyben a betegség emberi valóság, nem gyengeség. A vezetőknek modellértékű magatartást kell mutatniuk, a HR-nek pedig tudatosan kell kommunikálnia a távolléti politika mögötti értékeket. Aki hagyja, hogy a bulvár hangulata beüljön a munkahelyre, az a szervezeti bizalom árát fogja megfizetni.
