A mesterséges intelligencia által előállított deepfake-tartalmak új frontvonalat nyitottak a munkahelyi fegyelmi eljárásokban. Amit korábban bizonyítéknak tekintettünk – egy videó, egy hangfelvétel, egy képernyőkép –, azt ma már percek alatt meg lehet hamisítani. Ez közvetlenül érinti a HR-t: a belső vizsgálatok hitelessége kérdőjeleződhet meg, ha a bemutatott bizonyítékokról nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy valódiak.
Egy munkajogi szakértő szerint a deepfake-probléma két irányból is veszélyes. Egyrészt egy valódi incidenst dokumentáló felvételről állíthatják, hogy manipulált – ezzel ellehetetlenítve a fegyelmi eljárást. Másrészt hamis felvételekkel lehet valakit hamisan megvádolni. Mindkét forgatókönyv komoly jogi és reputációs kockázatot jelent a munkáltatónak. A szakértő hangsúlyozza: a digitális forensics eszközök és a hiteles, időbélyegzett dokumentáció bevonása ma már nem luxus, hanem szükségszerűség.
HR-szemszögből az azonnali teendő a vizsgálati protokollok felülvizsgálata. A szervezeteknek meg kell határozniuk, milyen típusú bizonyítékokat fogadnak el, és hogyan ellenőrzik azok hitelességét. A pszichológiai biztonság megőrzése érdekében a munkavállalóknak is tudniuk kell: a rendszer védi őket a hamis vádaktól – és a valódi jogsértőkkel szemben is következetesen lép fel.
