Az amerikai irodai dolgozók közel fele már aktívan gyakorolja a karrierpárnázást: párhuzamosan képezi magát, hálózatot épít, vagy álláslehetőségeket keres – miközben jelenlegi pozícióját megtartja. Ez nem lázadás a munkáltató ellen, hanem tudatos kockázatkezelés egy bizonytalan munkaerőpiacon. A jelenség neve "career cushioning", és gyorsan terjed.
A felmérés szerint a menedzserek többsége pontosan érzékeli ezt a dinamikát – és inkább befektetne az érintett munkavállalók átképzésébe, mint hogy elveszítse őket. Ez komoly üzenet a fejlesztési és tanulási (L&D) funkcióknak: ha a szervezet nem kínál valódi fejlődési pályát, a tehetségek azt máshol keresik meg. Az adatok azt mutatják, hogy a belső mobilitás és a strukturált tanulási lehetőségek csökkenthetik a karrierpárnázás mögötti szorongást.
A HR-nek itt proaktívan kell cselekednie: nem elég reagálni, amikor valaki már felmondott. A karrierpárnázás előjele a kiábrándulásnak – és ha a szervezet felismeri ezt a jelet, még van ideje visszafordítani a folyamatot. Az L&D stratégia átalakítása tehát nem luxus, hanem megtartási eszköz.
