Egy Johns Hopkins Egyetemen végzett kutatás szerint az AI-alapú chatbotok szisztematikusan eltérő minőségű szövegeket generálnak attól függően, hogy a felhasználó nőies vagy férfias kommunikációs stílusban fogalmazza meg kérését. A „nőkre jellemző" nyelvhasználattal indított promptok esetén a modellek kevésbé komplex, kevésbé kifinomult válaszokat produkáltak – miközben a tartalom igényszintje azonos volt.
A kutatók több nagy nyelvi modellt teszteltek, és következetes mintázatot találtak: az AI a nőkhöz köthető nyelvi jelzőkre egyszerűbb mondatszerkezetekkel és kevésbé részletes kifejtéssel reagált. Ez azt jelenti, hogy ugyanarra a szakmai kérdésre más választ kap az, aki „nőiesen" fogalmaz, és más az, aki „férfiasan". A jelenség hátterében a modellek tanítási adataiban rejlő nemi torzítások állnak.
HR-szempontból ez a kutatás különösen releváns: ha a szervezetek AI-eszközöket használnak teljesítményértékeléshez, kommunikáció-támogatáshoz vagy jelöltek szűréséhez, a rendszerbe kódolt torzítás láthatatlan, de valós hátrányokat okozhat a nőknek. A felelős AI-bevezetés ezért nem luxus, hanem egyenlő bánásmódot biztosító alapkövetelmény.
