A munkahelyi menopauza-támogatás hiánya egyre több szervezetben válik láthatatlan, de súlyos HR-problémává. Ázsiai HR-vezetők egybehangzóan figyelmeztetnek: a tünetek – koncentrációzavar, fáradékonyság, hőhullámok – kezeletlen munkahelyi jelenléte közvetlenül rontja az érintett munkavállalók teljesítményét és elkötelezettségét, és sokszor nem a karrierváltás, hanem a szervezeti közöny vezet a kilépési döntéshez.
A probléma különösen azért kritikus, mert jellemzően a 45-55 éves korosztályt érinti, akik a szervezetek egyik legértékesebb tudásbázisát képviselik. Az off-the-shelf, azaz sablonos egészségügyi programok – amelyek általában fiatalabb munkavállalókra szabottak – nem adnak valódi választ az érintettek igényeire. A rugalmas munkavégzés, a hőmérséklet-szabályozás lehetősége vagy az egészségügyi tanácsadás elérhetősége mind olyan konkrét intézkedés, amelyek valódi különbséget tennének.
A HR-nek itt kettős felelőssége van: egyrészt tudatosítani a témát a szervezetben és a vezetők körében, másrészt személyre szabott, életkori sajátosságokat figyelembe vevő támogatási keretrendszert kialakítani. A menopauzáról való nyílt beszéd nem kényes tabutörés, hanem a munkavállalói élmény és a tehetségmegtartás alapfeltétele – különösen egy olyan időszakban, amikor a tapasztalt szakemberek elvesztése egyre drágább.
