A québeci fellebbviteli bíróság precedensértékű döntést hozott: az anti-sztrájktörési (anti-scab) szabályok nem csak a fizikai munkahelyen jelenlévőkre vonatkoznak, hanem a távolról dolgozókra is. Az ügy alapja egy 2021-es eset volt, amelyben egy nem szakszervezeti tag munkavállaló otthonából végezte el a sztrájkoló kollégák feladatait.
A bíróság megállapította, hogy a munkavégzés helyszíne – iroda vagy home office – nem befolyásolja a jogviszony tartalmát. Ha valaki ténylegesen a sztrájkoló munkavállalók helyett végzi a munkát, az sztrájktörésnek minősül, függetlenül attól, hogy ezt a nappalijából vagy az irodában teszi. A döntés a hibrid és távmunka-modellek terjedésével különösen időszerű.
HR-vezetők számára ez a döntés komoly figyelmeztető jelzés. A rugalmas munkavégzés és a home office-lehetőségek megkönnyíthetik a sztrájkok „láthatatlan" áthidalását – de a jogi következmények ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint a hagyományos sztrájktörés esetén. A munkáltatóknak világos belső protokollokat kell kialakítaniuk arra vonatkozóan, hogy munkaügyi konfliktusok idején milyen feladatok oszthatók ki és kinek – különben komoly jogi és reputációs kockázatot vállalnak.
