Az IBM egyre mélyebb jogi bajba kerül a sokszínűségi és befogadási programjai körüli döntései miatt. Egy korábbi alelnök most pert indított a vállalat ellen, azt állítva, hogy elbocsátása hátterében faji diszkrimináció állt – konkrétan az, hogy az IBM fekete vezetőktől szabadult meg, hogy megfeleljen a Trump-adminisztráció DEI-ellenes elvárásainak. Ez már a második hasonló per néhány héten belül: korábban egy korábbi igazgató emelt vádat ugyanezen az alapon.
Mindkét felperes a Title VII-re, az amerikai szövetségi munkaügyi törvényre hivatkozik, amely tiltja a faji alapú diszkriminációt a munkahelyen. Az ügyek különösen érzékenyek, mert az IBM korábban a DEI-elköteleződés egyik vállalati zászlóshajójának számított. Ha a bíróság megállapítja, hogy a cég politikai nyomásra szelektíven bocsátott el kisebbségi munkavállalókat, az precedensértékű döntés lehet az egész iparágra nézve.
HR-szemszögből az ügy alapvető kérdést vet fel: meddig mehet el egy vállalat a DEI-programok visszavágásában anélkül, hogy jogi kockázatot vállal? A szervezeti kultúra és a jogi megfelelés itt szorosan összefonódik. A HR-vezetőknek most különösen alaposan kell dokumentálniuk az elbocsátási döntések mögötti indokokat, és biztosítaniuk, hogy azok valóban teljesítményalapúak – nem pedig politikai nyomásra hozottak legyenek.
