Az ifjúsági munkanélküliség emelkedését sokan az MI térnyerésének tudják be, ám egy friss kutatás szerint a képlet ennél összetettebb. Az adatok azt mutatják, hogy a home office kultúra szintén komoly szerepet játszik abban, hogy a munkáltatók kevésbé szívesen alkalmaznak pályakezdő fiatalokat – különösen akkor, ha az onboarding és a mentoring személyes jelenlétet igényelne.
A kutatás szerint a remote-first munkahelyek csökkentik a befektetési hajlandóságot a tapasztalatlan munkavállalókba, hiszen a digitális környezetben nehezebb az informális tudásátadás és a napi szintű coaching. Miközben a tapasztalt szakemberek rugalmas munkavégzés mellett is hatékonyan dolgoznak, a juniorok sokkal jobban profitálnak az irodai jelenlétből. A szakértők hangsúlyozzák: nincs helyettesítője az emberi elemnek a pályakezdők fejlődésében.
HR-szempontból ez az összefüggés komoly kérdéseket vet fel a rugalmas munkavégzés és a tehetségmenedzsment stratégia egyensúlyáról. Ha a szervezetek kizárólag a hatékonysági szempontokat helyezik előtérbe a munkarend tervezésénél, akaratlanul is kizárják a fiatal generációt a munkaerőpiacról. A megoldás valószínűleg a hibrid modell tudatos tervezésében rejlik: olyan strukturált irodai jelenlét kialakításában, amely kifejezetten a juniorok fejlődését és integrációját szolgálja.
