A wellbeing ma az egyik legtöbbet emlegetett HR-téma, mégis rengeteg szervezet ragad le a látványos, de hatástalan megoldásoknál. Hat tapasztalt Chief People Officer most nyíltan elmondta, szerintük mi különbözteti meg a valódi jóléti kultúrát a márkaépítési céllal összerakott juttatáscsomagoktól. A közös nevező meglepően egyszerű: az emberek nem az almát vagy a jóga-appot keresik, hanem azt, hogy valóban számon tartják őket.
A megkérdezett vezetők szerint a wellbeing kultúra alapja a pszichológiai biztonság és a közvetlen vezető napi viselkedése. Ha egy menedzser túlórát vár el, de wellbeing-napot hirdet, az üzenet elvész. Az adatok is ezt támasztják alá: a munkavállalói elégedettséget leginkább a munkaterhelés kezelhetősége, az autonómia és az elismerés befolyásolja – nem a perks lista hossza. A CPO-k hangsúlyozzák: a kultúra nem top-down programokból épül, hanem következetes, mindennapi döntésekből.
HR-szempontból ez azt jelenti, hogy a wellbeing-stratégiát nem a juttatások bővítésével, hanem a szervezeti kultúra és a vezetői fejlesztés irányából kell közelíteni. A HR-csapatoknak érdemes visszakérdezni: vajon a jelenlegi kezdeményezéseink valódi problémát oldanak meg, vagy csak jól néznek ki az éves jelentésben? A hiteles munkavállalói élmény mindig a mögöttes rendszerekről szól, nem a felszíni elemekről.
