A Complete Aviation Services ellen benyújtott szövetségi kereset szerint a vállalat szándékosan alakította ki bérstruktúráját úgy, hogy a dolgozók tényleges órabére alacsony maradjon – miközben a napidíj formájában kifizetett összegek látszólag kompenzálták ezt. A rendszer lényege: mivel a túlóradíjat az alapbér alapján számolják, az alacsonyabb alapbér automatikusan csökkentette a törvényes túlórakötelezettséget.
Az Egyesült Államokban a Fair Labor Standards Act (FLSA) szigorúan szabályozza, hogy mi számítható be a rendes munkaidős bérbe és mi nem. Az amerikai munkaügyi minisztérium és több szövetségi bíróság korábban már egyértelműen jelezte: ha a napidíj valójában a rendes munkabér helyett kerül kifizetésre, az törvénysértő. A per azt állítja, hogy a vállalat pontosan ezt a kiskaput használta ki szisztematikusan, több száz munkavállalót érintve.
HR-szemszögből ez az eset komoly figyelmeztetés. A bérstruktúrák kialakítása nem csupán pénzügyi és jogi kérdés – a munkavállalói bizalom és a szervezeti kultúra alapját is érinti. Azok a HR-vezetők, akik napidíj- vagy egyéb pótlékrendszereket működtetnek, rendszeresen ellenőrizzük, hogy ezek valóban megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Egy rosszul megtervezett kompenzációs struktúra nemcsak perköltséget, hanem komoly reputációs kárt is okozhat.
