A német kormánykoalíció egyik tervezett juttatási intézkedése megbukott a Szövetségi Tanácsban (Bundesrat). Az eredeti elképzelés szerint a munkáltatók 2027 nyaráig akár 1000 eurós adó- és járulékmentes „tehermentesítési prémiumot" fizethettek volna munkavállalóiknak – a Covid-idején bevezetett inflációs prémium mintájára. A Bundesrat azonban nem adta meg jóváhagyását, így a tervből egyelőre nem lett jogszabály.
A koalíciós szándék mögött az állt, hogy a reálbérek erodálódása ellen adjanak munkáltatói eszközt a munkavállalók megtartásához – különösen az alacsonyabb és közepes jövedelmű kategóriákban. A 1000 eurós keret nem volt kötelező, csupán lehetőséget biztosított volna a cégeknek, hogy béren kívüli, adóoptimalizált módon kompenzálják a dolgozókat. A Bundesrat ellenállása elsősorban a finanszírozási aggályok és a szövetségi-tartományi hatásköri viták mentén szerveződött.
HR-szempontból a kudarcba fulladt intézkedés ismét rávilágít arra, hogy a kompenzációs stratégiát nem lehet egyetlen jogszabályi lehetőségre alapozni. A munkáltatóknak rugalmas, több lábon álló juttatási rendszerre van szükségük, amely nem omlik össze, ha egy politikai döntés megváltozik. A tehetségmegtartás és a versenyképes bérezés kérdése Németországban nem tűnik el – a megoldást azonban a cégeknek most saját eszköztárukból kell előteremteniük.
