A munkahelyi visszaélések száma aggasztó ütemben nő: a HR Acuity legfrissebb Zaklatási és Visszaélési Jelentése szerint a munkavállalók 55 százaléka tapasztalt vagy tanúja volt valamilyen szabálytalanságnak – ez két év alatt 14 pontos emelkedést jelent. Az esetek kétharmada irodai környezetben történt, és a leggyakoribb problémák közé a tiszteletlen bánásmód, a zaklatás és az etikai határok átlépése tartozik.
A valódi gond nem csupán a visszaélések száma, hanem az, hogy a munkavállalók jelentős része nem jelenti be, amit látott vagy átélt. A hallgatás mögött általában a megtorlástól való félelem, a bizalmatlanság és az az érzés húzódik meg, hogy úgysem történik semmi. Ez a csend viszont toxikus szervezeti kultúrát táplál, és jogi kockázatokat is teremt a vállalat számára. A bejelentési rendszerek sokszor bonyolultak, névtelenséget nem garantálnak, és a visszajelzés is elmarad – ezért a munkavállalók egyszerűen feladják.
A HR szakembereknek hat területen érdemes beavatkozni: egyszerűsítsék a bejelentési folyamatot, garantálják az anonimitást, kommunikálják proaktívan, hogy mi történik a bejelentések után, képezzék a vezetőket a pszichológiai biztonság megteremtésére, rendszeres felmérésekkel mérjék a szervezeti légkört, és jutalmazzák a bátor megszólalást. A bejelentési kultúra nem épül fel magától – aktív HR-munkát igényel.
