A mesterséges intelligencia gyors terjedése a jogi és HR-területen új kockázatokat hoz felszínre. Jed S. Rakoff szövetségi bíró, a New York-i déli kerület egyik legbefolyásosabb jogásza, most elsők között mondott ítéletet abban a kérdésben: védi-e az ügyvéd-ügyfél titoktartás azt, amit valaki egy nyilvános AI-platformon oszt meg jogi vitájával kapcsolatban?
A válasz egyértelmű nem. A bíró szerint a ChatGPT-hez vagy hasonló nyilvános eszközökhöz intézett kérdések és a kapott válaszok nem minősülnek védett kommunikációnak. A titoktartási védelem ugyanis alapvetően azt feltételezi, hogy az információ bizalmasan marad – egy nyilvános platformon ez nem garantált. A döntés különösen fontos, mert egyre több HR-csapat és vezető fordul generatív AI-hoz, amikor munkajogi kérdésekben eligazodást keres, elbocsátási folyamatokat tervez vagy munkaügyi vitákra készül.
HR-szempontból ez a döntés komoly óvatosságra int. Ha egy HR-vezető vagy munkaadó érzékeny ügyekkel kapcsolatos részleteket oszt meg egy nyilvános AI-chatbottal, az adott tartalom a bírósági eljárásban felhasználható bizonyítékká válhat. A szervezeteknek érdemes belső szabályzatot alkotni az AI-eszközök jogi ügyekben való használatáról, és csak zárt, vállalati szintű megoldásokat alkalmazni, ahol az adatvédelem és a titoktartás garantált.
