Az Egyesült Államokban újabb jogi frontvonal nyílt a DEI körüli politikai csatában: hétfőn keresetet nyújtottak be Trump azon elnöki rendelete ellen, amely megtiltja a szövetségi szerződésekkel rendelkező vállalatoknak a diverzitási, egyenlőségi és befogadási programok fenntartását. A felperes szervezetek szerint a rendelet alkotmányellenes, mivel sérti a szólásszabadsághoz és az egyesülési szabadsághoz való jogot.
A kereset különösen a felsőoktatási intézményeket és a DEI-tisztviselőket érinti érzékenyen, hiszen ők azok, akik a legközvetlenebbül kerülnek a rendelet hatálya alá. Az elmúlt hónapokban több nagy egyetem és vállalat már visszavonult a korábban bejelentett DEI-kezdeményezéseitől, részben a politikai nyomás, részben a jogi bizonytalanság miatt. A per célja éppen az, hogy bírói úton tisztázza a rendelet hatályának alkotmányos korlátait.
HR-szemszögből az ügy messze túlmutat az amerikai jogi színtéren. Azok a multinacionális szervezetek, amelyek az USA-ban is működnek, kényes egyensúlyt kénytelenek keresni a helyi jogszabályi megfelelés és a globális DEI-elköteleződésük között. A HR-vezetőknek most különösen fontos, hogy ne csupán a jogi fejleményeket kövessék, hanem belső kommunikációval és következetes értékképviselettel tartsák meg a befogadó kultúra iránt elkötelezett munkavállalóik bizalmát.
