A brit HR-szakmában egyre hangosabb a vita arról, hogy a hagyományos munkakör-leírások elvesztették kapcsolatukat a valósággal – és az MI térnyerése ezt a szakadékot még tovább mélyíti. Deborah Hartung HR-stratéga szerint a legtöbb álláshirdetés valójában a múlt elvárásait rögzíti, nem a jövő munkájának valódi igényeit tükrözi.
Hartung egy háromszintű modellt javasol, amely megkönnyíti az átgondolást: az első szint azokat a feladatokat tartalmazza, amelyeket az AI teljesen átvesz; a második szint az ember–AI együttműködést igénylő területeket; a harmadik szint pedig azokat a tevékenységeket, amelyek kizárólag emberi jelenléttel, kreativitással és ítélőképességgel végezhetők el. Ez a keretrendszer nem kívánja meg, hogy egyszerre az összes munkakört újratervezzük – egyetlen szerepkör vizsgálatával is el lehet kezdeni.
HR-szempontból ez egy sürgős szervezeti feladat. Ha a munkakör-leírások nem tükrözik, hogyan dolgoznak valójában az emberek – és egyre inkább: hogyan dolgoznak együtt az AI-eszközökkel –, akkor a toborzás, a teljesítményértékelés és a fejlesztési programok is rossz alapokon nyugszanak. Az előremutató HR-csapatok most kezdik el ezt a felülvizsgálatot: nem azért, mert kötelező, hanem mert versenyképességi kérdés.
