A SHRM legfrissebb toborzói benchmarking jelentése szerint a szervezetek mindössze 20%-a méri rendszeresen a felvételi minőséget – miközben 2022-ben még 27% volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy öt cégből négy egyszerűen nem tudja, hogy az új munkatársai valóban beválnak-e. A toborzás hatékonysága így nem stratégiai kérdés, hanem találgatás marad.
Az AIHR hét lépéses keretrendszert dolgozott ki, amellyel a tehetségszerzési csapatok tényleg mérhetővé tehetik a toborzási folyamat eredményességét. A modell az alapvető mutatóktól – mint az időarányos felvétel és a költség per hire – egészen az összetettebb minőségi jelzőszámokig vezet, például a 90 napos teljesítményig és a korai fluktuációig. A cél nem az adatgyűjtés önmagáért, hanem az, hogy a HR bizonyítani tudja: a toborzási döntések üzleti értéket teremtenek.
HR-szemszögből ez egy régóta húzódó probléma felszínre kerülése. Ha a toborzás nem mérhető, nem is fejleszthető – és a vezető nem veszi komolyan stratégiai partnerként a HR-t. Azok a csapatok, amelyek bevezet egy strukturált mérési rendszert, nemcsak jobb döntéseket hoznak, de az üzleti szereplőkkel is hitelesebb párbeszédet folytathatnak. A 7 lépéses módszer éppen ezt teszi lehetővé.
