A német szövetségi kormány új szabályozással próbálja visszaszorítani a munkavállalói hiányzásokat: a tervek szerint szigorodnak a betegjelentési kötelezettségek, és a munkáltatók erősebb ellenőrzési eszközöket kapnának. A lépés hátterében az áll, hogy Németországban az elmúlt években rekordmagasságba emelkedett a táppénzes napok száma, ami komoly terhet jelent a gazdaságra.
A Barmer betegbiztosító friss tanulmánya azonban más képet fest. Az adatok szerint a hiányzások valódi mozgatórugói a rossz munkahelyi légkör, a túlterheltség és a vezető-beosztott kapcsolat minősége. Ahol pszichológiai biztonság és támogató szervezeti kultúra jellemzi a munkahelyet, ott szignifikánsan alacsonyabb a betegállományban töltött napok száma – függetlenül az iparágtól vagy a vállalat méretétől.
HR-szemszögből ez egyértelmű üzenet: a szigorítás önmagában nem old meg semmit. Ha egy szervezet komolyan veszi a hiányzások csökkentését, a vezető-fejlesztésbe, a munkaterhelés mérséklésére és az egészséges munkahelyi kultúra kiépítésébe kell befektetnie. A betegszabadság nem elsősorban fegyelmi kérdés – hanem szervezeti tünet.
