Az AI-eszközök terjedésével egy új és veszélyes jelenség jelent meg a szervezetekben: a képességmirázs. Az MIT Sloan szakértői szerint az AI olyan magabiztosságérzetet kelt a felhasználókban, mintha ők maguk is érteni és tudni látnának valamit – miközben valójában csak az eszköz outputját fogyasztják, nem saját kompetenciát fejlesztenek. A felszín rendben van, de a mélyben üresség van.
A jelenség hasonló a korhadt fa metaforájához: kívülről szilárdnak látszik, belülről azonban összeomolhat. Ha egy csapat az AI segítségével old meg problémákat anélkül, hogy megértené a mögöttes logikát, a szervezet valójában elveszíti azt a képességet, amelyre azt hiszi, hogy szert tett. A kutatók szerint ez különösen veszélyes a döntéshozatali folyamatokban, az analitikus gondolkodás területén és a stratégiai tervezésben.
HR és leadership szempontból ez az egyik legfontosabb kérdés, amellyel a szervezeteknek most szembe kell nézniük. A tehetségmenedzsment és a tanulási kultúra fejlesztésekor nem elég azt mérni, hogy a munkatársak mit tudnak előállítani az AI-jal – azt is mérni kell, hogy mit tudnak nélküle. Az igazi kompetencia nem az output, hanem a megértés. A HR-nek aktív szerepet kell vállalnia abban, hogy a szervezet ne építsen homokra.
