Erik Brynjolfsson, a Stanford Digital Economy Lab vezető közgazdásza provokatív üzenetet küld mindazoknak, akik az AI-tól tartanak: tegyük fel végre a jó kérdést. Nem azt kell firtatni, mit csinál velünk a mesterséges intelligencia – hanem azt, mi mit tudunk kezdeni vele. Ez a szemléletváltás látszólag apró, valójában alapvető.
Brynjolfsson szerint a technológia önmagában nem az igazi korlát. A valódi szűk keresztmetszet az, ahogy az emberek, a szervezetek és az intézmények reagálnak a változásra – vagy éppen nem reagálnak. Az AI-ban rejlő gazdasági potenciál csak akkor válhat közös jólétté, ha a döntéshozók, a vezetők és a munkavállalók aktívan alakítják a bevezetési folyamatot, nem csupán elszenvedik azt.
HR-szemszögből ez komoly üzenet. A tehetségmenedzsment, a szervezeti kultúra és a munkavállalói élmény mind kritikus tényezők lesznek abban, hogy egy vállalat az AI-t valódi versenyelőnnyé vagy csupán drága IT-projektté alakítja-e. Azok a szervezetek, amelyek már most befektetnek az adaptációs képességek fejlesztésébe – képzéssel, pszichológiai biztonsággal és valódi bevonással –, nem csupán túlélni fogják az AI-korszakot, hanem formálni is.
