Az Egyesült Királyságban a munkáltatók közel fele aktívan bővíti egészségügyi juttatási csomagját 2025-ben – ez önmagában bíztató jel. A probléma ott van, hogy a szándék és a valóság között jelentős szakadék húzódik. Friss felmérési adatok szerint a munkáltatók többsége úgy gondolja, hogy juttatásai könnyen elérhetők, miközben a munkavállalók tapasztalata egészen más képet mutat.
A hozzáférési rés több okból alakul ki. Sok dolgozó egyszerűen nem tudja, milyen juttatásokra jogosult. Mások tisztában vannak a lehetőségekkel, de az igénybevétel folyamata bonyolult, lassú vagy akadályokkal teli. A wellbeing-programok különösen sérülékenyek ebből a szempontból: papíron léteznek, a gyakorlatban mégis láthatatlanok maradnak a szervezet számára leginkább rászoruló tagjai előtt.
HR-szemszögből a juttatásbővítés önmagában nem elegendő. A munkavállalói élmény szempontjából az a döntő, hogy a dolgozó ténylegesen hozzáfér-e a támogatáshoz, és hogy ezt egyszerűen, méltósággal tudja megtenni. A kommunikáció, a folyamatok egyszerűsítése és a menedzserek tudatosságának fejlesztése legalább annyit számít, mint maga a juttatáscsomag tartalma. Befektetni egy rendszerbe, amelyet senki nem használ, nem wellbeing-stratégia – csak illúzió.
