A generatív AI demokratizálja az üzleti döntéshozatalt – legalábbis ezt ígérték. Az MIT Sloan legújabb kutatása azonban árnyalja ezt a képet: a valóságban az AI-eszközök nem egyenlítik ki a vállalkozók közötti tudáskülönbségeket, hanem éppen ellenkezőleg, felerősítik azokat. Aki eleve erős üzleti érzékkel és kritikai gondolkodással rendelkezik, az az AI segítségével még jobbá válik. Aki ezekből hiányzik, az az AI-tól sem kap valódi lökést.
A kutatók azt találták, hogy a tapasztalt, jó döntéshozók az AI-t egyfajta gondolati partnerként használják: kritikusan szűrik az outputokat, ütköztetik a saját tapasztalataikkal, és csak akkor fogadják el a javaslatot, ha az megállja a helyét. A kevésbé tapasztalt felhasználók ezzel szemben hajlamosak kritikátlanul átvenni az AI válaszait – ami rossz döntésekhez vezet, még ha az AI megfogalmazása magabiztos is.
HR- és leadership-szempontból ez alapvető kérdéseket vet fel a fejlesztési programokról. Az AI-kompetencia nem csupán technikai képesség: a mögöttes üzleti és kritikai gondolkodás nélkül az eszköz nem segít, sőt árthat. A szervezeteknek nem elég megtanítani a munkavállalóknak, hogyan kell promptot írni – az AI-t kiegészítő ítélőképességet és döntési minőséget is fejleszteni kell. Az AI-stratégia tehát egyben tehetségfejlesztési stratégia is.
